Rövid történelmi áttekintés 1919-2011

Szervezetünk története szinte teljesen párhuzamos a Magyar Szocialista Munkáspárt, majd a rendszerváltást követően a Munkáspárt történetével. Mégis a Kádár kori kommunista ifjúsági tömegszervezet kialakulásának is megvoltak az előzményei. A magyar kommunista mozgalom a dualizmus korától kezdve épült ki, és csakúgy, mint másutt a nagyvilágban, nem fejlődhetett, nem teljesedhetett ki komoly és szervezett ifjúság nélkül. Már a tanácsköztársaságban is voltak próbálkozások különféle ifjúsági szervezetek megalakítására és működtetésére, de ezek a 133 nap rövidsége miatt, a tőkés intervenció és az ellenforradalom miatt nem lehettek hosszú életűek és igazán sikeresek.

Hazánkban miután Horthy uralma alá került, s fasiszta bakancsok tiporták a demokráciát, az ifjúkommunisták még nehezebb helyzetbe kerültek, mint korábban. A kommunista mozgalom illegalitásba kényszerülésével megszűnt mindenféle törvényes propagandafelület a Kommunisták Magyarországi Pártjának, hogy fiatalokat toborozzon, de ennek ellenére toborzás nélkül is, illegalitásban is egyre erősödött. Főleg vidéken volt jelentős a paraszti helyzetben lévő fiatalok elégedetlensége, a kizsákmányoló nagybirtokos uraikkal szemben. Sor került azonban számottevő munkás és bányászdemonstrációra, sztrájkra is, melyek közül nem egyet vérbe fojtott a horthysta csendőrség. Gyakran titokban ünnepelhették csak a május elsejéket is. A hortista csendőrök 1931-es vérengzését követően, miután Budapesten ártatlan munkásokba lövettek, a felháborodástól egyre többen álltak a Kommunista Ifjú Munkás Szövetség soraiba, mely nagy és karizmatikus alakjának Ságvári Endre számított. Amikor 1964-ben Kádár Jánost megkérték egy riportban, hogy hasonlítsa össze az 1945 előtti és utáni május elsejéket, annyit mondott: ?Az előtti elnyomásban, az utáni szabadon telt, de mindegyik május elseje előrevitte valamivel a munkásmozgalmat?.


A felszabadulás után, felocsúdva a világháborús romokból, a magyar nép bámulatos teljesítménnyel, a nyugati államok által igénybe vett Marshall segély nélkül is, újjáépítette országát. Megalakult és egyre nagyobb népi támogatottsággal bírt a Magyar Dolgozók Pártja, s annak egyetlen komolyabb ifjúsági szervezete, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. A DISZ már szigorú szabályok és szervezettség alapján működött, nagy taglétszámmal is rendelkezett, s beléphetett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nevű nemzetközi ligába, mely egyesítette a világ kommunista ifjúsági szervezeteit. A világszövetség fontos eseménye fennállása óta a Világifjúsági Találkozó, melyet 1949-ben Budapesten rendeztek meg. A DISZ-re azonban olyan morális és destruktív hatás nehezedett, hogy egyre jobban elvesztette népszerűségét, a Rákosi és Sztálin féle személyi kultusz, a túltermelési őrület, a beszolgáltatás- és padlássöprés végrehajtás miatt, valamint a III. világháborúra való készülődés miatt. A kormány több éven keresztül elhibázott gazdaság- és kultúrpolitikája a DISZ-re is hatással volt. Az egyrészt a széleskörű elégedetlenség, másrészt az imperialista reakciós áskálódás következtében kirobbant 1956. októberi ellenforradalom idején fel is oszlott a DISZ, az MDP-vel együtt.

 


Pár hónappal az ellenforradalom sikeres leverése után, 1957. március 21.-én megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezete, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Első főtitkára, Komócsin Zoltán nagy szervező munkába kezdett, hogy a KISZ erős legyen és népszerű. Az 1957. május elsejei monumentális felvonuláson Kádár János elvtárs, a kormány új vezetője nagy lelkesedéssel köszöntötte az első KISZ brigádot, alapszervezetek küldötteit. A '60-as években gyorsan tömegszervezetté nőtte ki magát a KISZ, előfordult hogy az országos taglétszáma a 800 000 főt is meghaladta. A Kádár-rendszer már kisgyerekkorban gondjaiba vette a szülők mellett a fiatalok nevelését: általános iskolában kisdobosnak, majd úttörőnek, középiskolában és a felsőoktatásban már a KISZ soraiba lehetett beállni. Rendszeresek voltak az olcsó nyári üdültetések, az erdei táborok, ösztönözték a fiatalokat tanulásra, munkára. Elterjedt az építőtábor mozgalom, amely hasznos időtöltést adott a fiataloknak nyárra. Rendszeresek voltak az jelképes összegű menzák, koncertek, fesztiválok. A fiatalok a KISZ-ből jelentkezhettek az MSZMP-be, s politikai karriert futhattak be a nép szolgálatában. Ezt a létbiztonságot használták fel táptalajnak a '80-as években saját önző céljaikra az úgynevezett 'reform-kommunista irányzat' képviselői, Gyurcsány Ferenc, Szilvássy György és még sok más politikai pályafutását akkor kezdő személyek. 1988-'89-re aljas módon már teljesen aláásták a munkáshatalmat, megtörtént a magyar nép tudtán kívül a lakiteleki találkozó, ahol megalapozták hazánk elárusítását a nyugatnak és szétlopását.
A reform-kommunisták befolyásának kiteljesedése következtében leszerelték a munkásőrséget, szétbomlasztották a KISZ-t, megalakították az MSZP-t és kezdődhetett számukra a gátlástalan mohó privatizálás: megtörtént hazánk történelme során a magyar nép elleni legnagyobb árulás, a rendszerváltás. A felbomlott ifjúsági szervezetnek mindössze egyetlen alapszervezete maradt meg a mai napig.

 

 


Az 1989 telén megalakult új MSZMP-nek szüksége volt új ifjúsági szervezetre is, erre az első próbálkozás 1990-ben a FIKSZ (Fiatalok Közössége a Szocializmusért) megalakítása volt. 1993-ban a párt nevet változtatott MSZMP-ről Munkáspártra. Egyre több fiatal ismerte fel, hogy a kapitalizmus, merőben rosszabb viszonyokat teremt számukra, mint az egykori rendszer. Ifj. Thürmer Gyula és Németh Georgina vezetésével szerveződni kezdett a Munkáspárt ifjúsági tagozata, a MISZ (Marxista Ifjúsági Szervezet).
A '90-es évek végére azonban a kapitalizmus stabilizálódását és a NATO-ba való belépést követően megváltoztak a párt és a MISZ körülményei. Bár a Munkáspárt az 1998-as választásokon, kis híján bekerült a parlamentbe, a vezetés azonban hanyagolta a párt fiatalítását. Hogy a fiatalításnak új lendületet adjanak, 1999-ben megalakult mai szervezetünk, a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség, Székely Péter vezetésével, aki nagy lelkesedéssel és munkával hét évig elnökölt ezután. A párt politikájának 2004-2005-ös változtatása, az MSZP elleni szembe fordulása és kommunista jellegének kihangsúlyozása következtében 2004-ben szervezetünk nevét megváltoztattuk Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség névre. A 2005-ben bekövetkezett pártszakadás a Munkáspárt belső ellenzékének kiválásával, szerencsére a Frontot nem viselte meg különösebben. 2006. november 4-én, egy időben a párt 22. Kongresszusával, a Baloldali Front is Kongresszust tartott, ahol Kalocsai Kingát választottuk elnöknek. Ezután jelentős fejlődés ment végbe, főleg vidéken, hiszen a 2007-es év alatt tíz helyen alakult Front alapszervezet az országban, ezek közül az egri és a debreceni vált a mai napig is húzóerővé. Ezen elmúlt években lettünk igazán országos szintű szervezet, aktivistáink megmozdulásaival számolni kell a közéletnek Győrtől Miskolcig. Rengeteg belpolitikai kormányellenes tüntetést, valamint Irakkal, a Baszkfölddel, Libanonnal, Belorussziával, Kubával, Venezuelával való szolidaritási tüntetést szerveztünk. Kiépítettük internacionalista kapcsolatainkat, kiváló együttműködés jellemzi a kapcsolatunkat a belorusz, cseh, görög, portugál, ciprusi ifjúkommunistákkal. Kalocsai Kinga elnöksége alatt lett a Magyarországot képviselő Baloldali Front, a DIVSZ (Demokratikus Világifjúsági Szövetség) meghatározó tagja. A 2006-2008 közötti időszakot azonban a Front szempontjából belpolitikai és internetes pangás is jellemezte. 2008. március 8-án tartotta a Front a IX. Kongresszusát, ahol Szabó Tamás lett a szervezetünk új országos elnöke. Nagy lelkesedéssel fogott munkába, elsősorban azzal a céllal, hogy még erősebben lehessen hallani a Baloldali Frontot a magyar közéletben, és hogy aktívabban harcoljon a szegény rétegek szociális helyzetéért a jelenlegi kapitalista belpolitika útvesztőjének körülményei között is.
 

 

Módosítás: (2011. március 26. szombat, 21:55)

 
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark