Tagfelvétel
KépHost 2.1 - Képfeltöltés
Rendezvények
Utcai kitelepülés, közvélemény-kutatás
2011. április 26. Debrecen
Facebook-oldalunk
Címlap Cikkek Zene, ami semmit sem ér...- BerryRed cikke

Egy beszélgetés során előkerült a téma, én kifejtettem, hogy mi is a problémám általánosságban véve a zenei tv csatornákkal, és tulajdon képpen a rádiók nagy részével is.Először is az általuk sugárzott zeneszámok témája meglehetősen monoton, és korlátozott, és tulajdon képpen a következő néhány általam meghatározott kategória le is fedi a nagy részét:

Szeretek valakit, de ő nem szeret engem, és én nagyon szenvedek

- szeSzeretek valakit, de nem tudom hogy közöljem vele, és ezért szenvedek

- szeSzeretek valakit, és ő is szeret, és ez mennyire jó

- szaSzeretet, és az aktuális ünnepekhez kapcsolódó zenék (főként karácsony)

A szeretettel, és a szerelemmel önmagában nincs gond, de mint az tudva levő az élet nem csak ebből áll. Sajnos sokkal több dolog létezik a világon, jó és rossz egyaránt. Ezekről is születnek zeneszámok, csak azok ezeken a kommunikációs csatornákon nem jutnak, nem juthatnak át, pedig az életről így sokkal színesebb, teljesebb képet tudnának mutatni a felhasználóknak.

A második dolog, és a problémák ott kezdődnek, hogy pl. a zenei tv-ket elsősorban a 12-18 éves korosztály nézi, aktívan, és rendszeresen. Ugye ez az a kor, amikor az ember példaképeket keres, aminek aztán próbál megfelelni. Általában mindenki olyan példaképet választ magának, amely legalább valamennyire népszerű, és valamilyen szinten az egyén szempontjából társadalmilag elfogadottnak tekinthető, továbbá a fiataloknál van még egy szempont: lehetőleg ne járjon túl nagy áldozattal a példakép ”követése”, ami tulajdonképpen a tásakkal, barátokkal való elfogadtatást jelenti.

Mivel oktatási, és nevelési rendszerünk, olyan amilyen, így elsősorban egy fiatal a tv-ből merít, és onnan gyűjti be a példaképeket. Mivel zene tv-t néz főként, mert a többség azt tudja legkönnyebben „megemészteni”, így onnan választ magának példaképet is. Következésképpen példaértékűek lesznek számára a „nagy popsztárok” viselkedés kultúrái, és az életben iránymutatóak a zeneszámok mondanivalója. A témák gyakoriságuknál fogva pedig azt a hamis érzetet keltik a felnövekvő generációban, hogy az életben semmi más nem fontos, csak a szerelem, ami kellő megalapozottság, és komolyság nélkül csupán az ösztön, silány testi megnyilvánulása. Így gyakorlatilag rá van kényszerítve a fiatal arra, hogy neki „igenis társat kell találni, mert különben nem normális”. Pedig a párkapcsolatnak az ember életében az egyik legszentebb dolognak kellene lennie, amit nem szabadna erőltetni, mert komoly lelki problémák okozója lehet.

Tehát ezzel a gondolattal azt akarom kifejezni, hogy a zenecsatornák a legtöbb rádióval karöltve, a zeneszámok tudatos válogatásával ( ami egyébként is szükséges, csak a módszer nem mindegy), ferde képet mutatnak a fiataloknak, és így jó részük ezt hiszi teljes valóságnak. Ez tulajdonképpen a fiatalok félrevezetése, becsapása, és tömeges „félrenevelése”, annak érdekében, hogy felnőve kellőképpen alkalmasak legyenek a fogyasztói társadalom alázatos rabszolgái, és hűséges vásárlói szerepre.

 

 
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark