Tagfelvétel
KépHost 2.1 - Képfeltöltés
Rendezvények
Utcai kitelepülés, közvélemény-kutatás
2011. április 26. Debrecen
Belépés



Facebook-oldalunk
Címlap

Ecuador budapesti nagykövetsége előtt tartott szolidaritási tüntetést a Baloldali Front tagsága, kiegészülve az akcióhoz csatlakozó Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete (MIKSZ), a Latin-Amerika Társaság és az ENSZ által elismert nemzetközi szocialista szervezet, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség képviselőivel. A rendezvényen beszédet mondott a Baloldali Front Országos Vezetőségének tagja, Pethő Gábor, majd átadták a résztvevő szervezetek Rafael Correra elnöknek címzett közös levelét Ecuador budapesti nagykövetének. A nagykövet úr örömmel vette át a levelet és válaszában kifejtette, hogy nagyra tartja a fiatal magyar baloldal törekvéseit, illetve ígéretet tett a levél kormánya felé való továbbítására.

 Levél magyarul:
Levél spanyolul:

 

Pető Gábor beszéde

Kedves barátaink!

 A Baloldali Front nevében köszöntök mindenkit a szolidaritási megmozdulásunkon. Támogatásával és jelenlétével megtisztelt minket a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete és a Latin-Amerika Társaság is, akiknek ezúton köszönöm, hogy csatlakoztak a kezdeményezésünkhöz.

 
Azért jöttünk el ma ide, Ecuador budapesti nagykövetsége elé, hogy üdvözöljük Rafael Correra elnök bátor kiállását a szólásszabadság mellett. Az Ecuadori Köztársaság államfője menedékjogot biztosított Julian Assange-nek, a WikiLeaks portál alapítójának, aki elsősorban az amerikai diplomáciai iratok kiszivárogtatásával tette magát a nyugati hatalmak ellenségévé.

Hat év telt el a WikiLeaks alapítása óta, ma már világszerte rengeteg emberhez eljutott a szervezet híre, érdemes hát röviden áttekintenünk a történetét. A szervezet 2006-ban jött létre, elsődleges célja, hogy nyilvánosságra hozzon olyan titkos anyagokat (kormányzati, banki, katonai információk), amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, és amelyek feltárják az olykor csúf igazságot az események hátteréről, okairól. A WikiLeaks tevékenysége a szólásszabadságon alapul, célja, hogy elősegítse a demokrácia erősödését és a korrupció elleni harcot. Forrásaik névtelenek, hiszen gyakran illegális módon jutnak információhoz, és a kiszivárogtatók akár életük is veszélyeztetik. Nem kérnek senkit, hogy adjon ki adatokat, de lehetőséget adnak rá, s a szervezetet segítő újságírók, önkéntesek ellenőrzik, magyarázatokkal látják el a szövegeket. Nem módosítják, csak abban az esetben, ha olyasmit találnak, ami leleplezné a forrásukat.

 Julian Assange ausztrál újságírót, a portál alapítóját kezdetben díjakkal tüntették ki, később egyre több ellenséget szerzett. Közzétett anyagokat a a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, amikor egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe, anyagokat közölt a szcientológiai egyház kézikönyveiről,  a Guantanamo Bay-beli fogolykínzásokról, bankokkal kapcsolatos botrányokról, és beszámolt a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről.

 2010-ben robbant a WikiLeaks-bomba, amikor az afganisztáni és iraki háború került sorra. Titkosított dokumentumok sora került nyilvánosságra, és az egész világot megrázta a „Collateral Murder”, azaz „Járulékos gyilkosság” című videófelvétel az iraki háborúról. A videón egy harci helikopter fedélzeti ágyújának keresőjén keresztül látható, amint az tüzet nyit egy csoport irakira, köztük ártatlanokra, gyerekekre, és a Reuters két újságírójára is, mint később kiderült. A „tiszta háború” hamis képének lerombolásához nagyban hozzájárult a felvétel, amin nem csak a gyilkosságok látványa sokkoló, hanem a katonák cinikus megjegyzései is. Akkor az információkat egy amerikai katona, Bradley Manning szivárogtatta ki. Már két éve őrizetbe vették, hazaárulással, kémkedéssel, az ellenség segítésével vádolják a fiatalembert. A WikiLeaks ügy eddigi egyetlen letartóztatottját ügyvédje szerint kínozták és megalázták a börtönben, életfogytiglan, vagy akár 150 év börtön is várhat rá.

 Szintén ebben az évben elkezdődött a háború a WikiLeaks ellen, az adományozás, anyagi forrásaik, internetes megjelenésük ellehetetlenítésére irányuló kísérletek. Assange ellen Svédországban letartóztatási parancsot adtak ki nemi erőszak gyanújával, amit ő tagad és politikai hátterű támadásnak tart. 2010 év végén önként jelentkezett a londoni rendőrségen, házi őrizetben volt, majd idén nyáron Ecuador londoni nagykövetségére menekült, Rafael Correra elnök pedig menedékjogot adott neki. Assange attól tart, Svédország kiadná az Egyesült Államoknak, ahol akár halálbüntetés is várhatna rá. Aggodalmát világszerte sokan osztják, ahogy Michael Moore és Oliver Stone filmrendezők felhívták rá a figyelmet a New York Times hasábjain: Assange nem akar ellenszegülni a svéd igazságszolgáltatásnak, a svéd hatóságok számára adott volt a lehetőség, hogy az ecuadori követségen hallgassák ki Assange-t, ám más esetekkel ellentétben most nem voltak hajlandóak külföldre utazni. Assange elmenne Svédországba, ha biztosítékot kapna, hogy nem adják ki az Egyesült Államoknak, ilyen biztosítékot azonban nem kapott. Assange egyelőre nem tudja elhagyni Ecuador londoni nagykövetségét a kiadatással kapcsolatos félelme miatt, az angol hatóságok korábban már a nagykövetségbe való behatolással is fenyegetőztek.

 A most vázolt történet aligha szorul magyarázatra.

 Miért fontos a WikiLeaks, miért döntöttünk úgy, hogy idejövünk köszönetet mondani Ecuadornak, amiért megvédené a szervezet arcát, Julian Assange-t? A WikiLeaks törekvése, a nyitott kormányzás a szólásszabadság és a demokrácia olyan eszménye, amely sokak szemében szálka. Számtalan olyan információ került napvilágra, amely súlyos bűnöket leplezett le, s egyúttal nagy pofont adott a közvéleménynek. Olyan pofont, amely felébreszti az embereket, akiket sötétben akarnak tartani – hogy ismét Stone-t és Moore-t idézzük.

 Mi akik itt vagyunk, jelenlétünkkel hitet teszünk a szólásszabadság és a sajtószabadság mellett. Többen kint voltunk az utcákon akkor is, amikor 2003-ban az iraki háború ellen tüntettünk. Most nincs itt akkora tömeg, amekkorát ez az ügy megérdemelne, de világszerte sokan hiszünk ugyanabban az ügyben. Kiállunk Ecuador mellett, mert szembement a nyugati agresszióval, mely boszorkányüldözést indít azok ellen, akik leleplezik többek között az iraki háború borzalmait.

 Azért vagyunk ma itt, mert a világ sajtószabadsága válságos helyzetben van. A földgolyón szétszórt embertársaink közül ezt kevesen láthatják olyan tisztán, mint Julian Assange. Általában kormányzati szinteken nem, hogy belátnák a helyzet súlyosságát és kiállnának a szabadság fenntarthatósága mellett, inkább önzően elhatárolódnak tőle és hagyják azt romlani. Az utóbbi hetek történései bár világviszonylatban elszomorítóak, azért mi mégis érezzük, hogy akad egy büszke szereplő. Ez a büszke szereplő az Ecuadori Köztársaság és kormánya, mert történelmi tettet hajtott végre a sajtószabadságért.



Módosítás: (2012. szeptember 06. csütörtök, 08:11)

 
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark